Tarisznyák

Amiket mindig szerettem

Ez csak úgy jött. Ott volt az a viszonylag nagy bőr egy darabban, amit ajándékba kaptunk a Dömpingből. Csak nézegettem, hogy mire lenne jó, aztán eszembe jutott, hogy pont kijönne belőle valami egyszerű tarisznya. Mindig is kedveltem a tarisznyákat, gondoltam kicsit gyakorlom a varrást is. Na itt varrhattam kedvemre, még Anyám is nevetve mondta, hogy legalább ezeket az egyeneseket varrhattam volna géppel. De nem ártott kicsit gyakorolni az egyenletes öltéseket.
Az anyaga csuda tudja mi... a barna biztos, hogy sertésbőr. A koszorú körbefut a táskán a zöld bőrből, végig barna varrásvédővel.A főrész egy darabból szabva, a fedél alatt egy kis zsebbel. A fedélre rávarrtam egy széles bőrcsíkot, aztán rojtoztam. A koszorú oldalán szintén van egy darab barna bőr rojtozva, ennek nincs funkcija, csak dísz. A koszorút hosszabbra szabtam, ez a vállpánt egy része a karikáig. (Teljes vállpántra már nem volt elég a zöld bőr.) A karika fából van, egy sima függönykarika. Záródás nincs. (2010. novemer)

Az Andié

... pedig úgy született, ahogy sok más tárgyam. Kért, hogy csináljak neki egy pénztárcát. Közben megjegyezte, hogy jó a (régi bordó) tarisznyám, egy olyat is szeretne majd. Szóval így lett a pénztárcából tarisznya. Ehhez kedvem is volt nagyon, bőr is volt hozzá, Nagymama is nekemadta a bőrvarró gépét, szóval gyorsan neki is láttam. Ezt teljesen géppel varrtam. Mérete kb. 30x40 cm. Kisebbre vettem, mint a régi tarisznyáim, mert azok túl nagyok lettek, sosem találok bennük meg semmit. Zsebet is raktam bele. Bélését egy régi férfi farmernadrágból készítettem, a farzsebet varrtam a tarisznyába belső zsebnek. Először kiszabtam a bőr alkatrészeket, aztán ehhez a bélést, és fordított sorrendben varrtam meg őket. Záródása zippzár (elhúzását egy kis bőrcsík segíti). Anyaga sertésbőr. A vállpánt zöld varrásvédővel készült, a koszorúhoz X alakban van hozzávarrva. Mikor kész lett, kérte az Andi, hogy varrjak bele egy plusz zippzáras nagy belsőzsebet. (2011. június)