Táskák

Pásztortáska csak úgy

Na ez valahogy úgy született, hogy csinálni szerettem volna már valami "nagyot". Már megszületett a fejemben az ötlet, hogy a vizsgatárgyam egy pásztortáska lesz. Rajzolgattam a formákat, a mintákat, de valahogy egyik sem tetszett igazán. Aztán kipakoltam a kincsesládát, tele volt a nappali bőrökkel. És ott volt ez a szép nagy darab barna sertésbőr, meg a zöld, ami jónak tűnt a szegéshez. Gyorsan megszületett a szabásminta, megvoltak a csatok és a ringlik, már csak a karika kellett, gondoltam, ráér az, ha megyek úgyis suliba. Feljelöltem a bőrre a szabásmintát, és tátva maradt a szám: épp csak kijött belőle a táska! Kb. két nap alatt meg is varrtam, aztán elindultam karikát venni. Bejártam gyalog fél Pestet, és sehol sem kaptam réz- vagy bronzszínűt! Mindenhol a vállukat vonogatták "kinek kell az ma már" megjegyzéssel. Nekem bizony kellett volna, mert szerintem jelentősen levonna a látványból, ha szürke színűek lennének a fémalkatrészek! Végül mérgemben és végső kétségbeesésemben - már este hazafelé - bementem az OBI-ba, és jobb híjján vettem egy 10 db-os függönykarika készletet csipeszekkel :-). Na persze így jó drága volt, de legalább valamennyire illik a többihez. 

A szegővel jól megszenvendtem, elég krómos, kemény bőr volt, nem igazán lehetett szépen ívelni a kanyarokban, de azért csak nem adtam fel. A zseb meg külön vicc volt, szerettem volna valami jópofa, íves zsebet, amiből valami jó béna, jószerével használhatatlan izé lett. A bélés sem az igazi, hiszen ennyi bőröm egyben csak egy darab műbőr volt, szerencsére nem nagyon feltűnő.

Végül is megszületett a táska, és nagyon örltem neki. Nem is lett rossz, és jó tanulmány volt a vizsgatárgyhoz. (2011. január)